Len hirtelen falfeh�rr� v�lt. Odarohant l�nyhoz �s t�rdre rogyott mellette.

- Kimiko, Kimiko, kelj fel! - felpofozta a l�nyt, de az nem reag�lt. Len �szre vette a Kimiko tark�j�n l�v� sebet is. Gyorsan karjaiba vette az er�sen v�rz� l�nyt, �s a h�z fel� futott vele.

- YOH!!! - ki�ltotta zih�lva, miut�n ber�gta az ajt�t.

- Mi az? - Yoh �lmosan dugta ki fej�t az ajtaj�n, megl�tta �jult h�g�t, �s a mindig oly nyugott fi� d�h�sen pillantott Lenre.

- Mit tett�l vele? - ord�tott a fi�ra. M�r senki nem aludt, az Asakura birtok lak�i dermetten �lltak h�l�szob�juk ajtaj�ban, �s meglepetten figyelt�k a Yohn v�gbe men� gyors hangulatv�ltoz�st.

- Yoh...�n...csak...csak harcoltunk, �s...

- Csak harcoltatok? Mi �t�tt bel�d Len? - Yoh m�g mindig kiab�lt.

- Hidd el, hogy �n nem akartam b�ntani - Len halk hangja remegett.

- Akkor m�g mi�rt harcolt�l vele? - Yoh idegesen mag�hoz r�ntotta h�g�t �s kirohant vele az ajt�n. Len remegve n�zett a testv�rp�r ut�n. Visszafordult a t�bbiekhez, Anna �llt el�tte. Len t�rdre esett �s k�nny csorgott az arc�n.

- �n t�nyleg nem akartam.....T�nyleg nem - a fi� seg�lyk�r�en pillantott Ann�ra.

- El�bb magadat gy�zd meg r�la! - Ann�nak nem volt er�ss�ge a kedvess�g. Elfordult Len-t�l �s visszaterelte a t�bbieket a h�l�szob�ikba. Jun m�g visszapillantott �ccs�re, de Anna �t is visszak�ldte a szob�j�ba, majd leoltott a villanyt �s egyed�l hagyta Len-t a s�t�tben. Len fel�llt megt�r�lte arc�t �s m�lyet s�hajtott. Olyan m�lyet, hogy att�l fel kellet ny�gnie. El is feledkezett arr�l a sebr�l, amit � szerzett a v�ll�ra, de �gy gondolta az semmi, ahhoz k�pest, amit Kimiko kapott. Be ment a szob�j�ba, el�vett egy els�seg�lyl�d�t az �gya al�l. Pr�b�lta meggy�zni mag�t, hogy nem akarta b�ntani Kimet, mik�zben ell�tta a sebes�l�s�t. Hamar r�j�tt, hogy nem �gy volt. De nem el�g hamar ahhoz, hogy ne haszn�lja el az �sszes g�zt a k�t�shez a v�ll�n. Len ism�t s�hajtott, s kiss� d�h�sen elkezdte visszabontani a felesleget. Leragasztotta a k�t�st, majd �sszeszedte mag�t �s elindult a k�zeli park fel�. Becsukta maga m�g�tt azt az ajt�t, amelyet az el�bb Yoh hagyott nyitva.

***

Yoh a k�rh�z fel� futott karjaiban eszm�letlen h�g�val. Nem tudta elk�pzelni se, Len mi�rt tette ezt Kimiko-val. Nagyon d�h�s volt a bar�tj�ra. De igyekezett elhesegetni a Len-nel kapcsolatos gondolatait, hogy testv�r�re tudjon koncentr�lni. Amikor bel�pett a k�rh�zba, hirtelen nem tudta, hogy mit csin�ljon. Megzavart�k a t�rt�ntek �s a k�rh�zban foly� gyors �let. Nem is kellett semmit tennie. Egy 15 �ves r�m�lt fi� �l�ben egy hasonl� kor� eszm�letlen l�nnyal, akiknek arcvon�saik megd�bbent�en hasonl�tanak, el�g felt�n� jelens�g. Szinte r�gt�n egy orvos termett a furcsa p�ros mellett nyom�ban egy n�v�rrel.

- Jesszusom, mi t�rt�nt ezzel a l�nnyal? - az orvos sz�rny�lk�dve pillantott Yoh-ra.

- ����...megt�madt�k az utc�n- Yoh jobbnak l�tta nem elmondani az igazat.

- Te hozz�tartoz�ja vagy? - k�rdezte az orvos, mik�zben megvizsg�lta a Kimiko tark�j�n l�v� sebet. m�g mindig Yoh tartotta a l�nyt.

- A b�tyja vagyok...Az ikertestv�re - felelte Yoh.

- Rendben - az orvos �tvette Kimik�t Yoh kez�b�l �s a hord�gyra fektette, amit a n�v�r tolt oda - N�v�rke, a fiatal �r a kisasszony b�tyja - fordult a n�v�rhez az orvos - k�ldje a 2-es m�t�be az �gyeletes seb�szt, ut�na pedig vegye fel a fiatalok adatait. A n�v�r b�lintott, �s mosolyogva Yoh fel� fordult.

- �lj le a v�r�ban, mindj�rt j�v�k.

- Rendben - mondta halkan a fi�. H�tra pillantott az orvosra, aki most viharzott el h�g�val.

***

Len ekkor m�r az erd� m�ly�ben j�rt. Nem is figyelte, �ppen hol van. Sokkal ink�bb a gondolataiban j�rt, mint az erd�ben. Pr�b�lt nem gondolni Kimik�ra. Mivel minden pr�b�lkoz�sa sorra kudarcot vallott, nem er�lk�d�tt tov�bb. Hagyta mag�t sodr�dni az �rral. El�sz�r a j�kedv�en nevet� Kimiko arca jutott az esz�be, a kedvesen mosolyg� Kimiko, majd a v�res f�ld�n fekv� Kimiko. Len megr�zta a fej�t. Ez nem �gy siker�lt, ahogy v�rta. Ink�bb azt pr�b�lta megtervezni, mit fog mondani a t�bbieknek, legf�k�pp Kimnek.

- Len mester? - Bason t�nt fel a s�t�tben.

- Mi az Bason? - k�rdezte h�v�sen a Tao fi�, �s le�lt egy fa t�v�be.

- J�l van? - Len nem erre sz�m�tott. Azt hitte fejmos�st kap szellem�t�l.

- Nem t�lem k�ne k�rdezned - mondta Len, tov�bbra is a f�ldet b�mulva.

- Mi t�rt�nt �nnel? - Len nem v�laszolt, csak r�n�zett szellem�re. A fi� pillant�sa azt sugallta szellem�nek, hogy csendben k�ne maradni �s b�k�n hagyni mester�t, de Bason m�st is l�tott, amit minden bizonnyal a fi� nem akart kimutatni szellem�nek, tekintve, hogy err�l az �rz�sr�l Len sem tudott, legal�bb is nem �rtette, de a sokat l�tott szellem r�j�tt a megfejt�sre. Bason tudta m�r annyira kezelni Len hangulat v�ltoz�sait, hogy ne k�rdezzen r� a dologra kap�sb�l.

- Mit �rez Len mester? - pr�b�lta megk�zel�teni a fi�t Bason.

- Mit k�ne? - k�rdezte semmit mond�an Len.

- Ak�rmit, azt nem nekem kell tudnom - felelte egyszer�en a szellem.

- H�t…- adta meg mag�t Len - furcs�n...m�g nem volt ilyen �rz�sem - Len szavait tov�bbra is a f�ldh�z int�zte- , de nem �rzem magam betegnek.

- �s mindig �gy �rez?

- Nem eg�szen...csak n�ha r�m t�r.... �ltal�ban akkor, ha...

- Ha Kimiko mester is a k�zel�ben van, vagy ha r� gondol - fejezte be Len helyett a mondatot Bason.

- Igen! - az ifj� Tao vez�r felpattant a f�ldr�l - Ilyenkor hirtelen elkezdek izzadni, szor�t a mellkasom �s furcs�n �melygek, olyan mintha l�zas lenn�k - Len a fej�hez kapott- most is. Tal�n m�g is k�rhetn�k valami gy�gyszert Faustt�l - Bason elmosolyodott. Len m�g sosem volt ilyen k�zl�keny az �rz�seivel kapcsolatban.

- Szerintem �n nem beteg, Len mester. K�r, hogy ezt velem kell megbesz�lnie, �s nem tudja az �desapj�val - mondta k�d�sen a szellem, ami Lent kimondottan ideges�tette.

- M�gis mir�l besz�lsz, Bason? - k�rdezte Len a r�gi hangj�n.

- Nos... - a szellem arc�r�l r�gt�n lehervad a mosoly, mester�t ismerve tudta, vigy�znia kell, hogy fogalmazza meg elk�vetkez� mondatait - �n esetleg �rez valamit Kimiko mester ir�nt.

- Pontosabban, Bason, pontosabban!!!! - Len felett kezdte a d�h �tvenni az uralmat, amir�l, Bason tudta, jobb, ha r�gt�n a t�rgyra t�r, de az�rt m�g mindig �gyel, mik�pp gogalmaz.

- H�t, hogy �nnek esetleg tetszik Kimiko-san - Bason k�v�ncsian f�rk�zte mestere arc�t. Nem kellet sokat v�rnia a v�laszra.

- Hogy mi!? Az k�ts�gk�v�l lehetetlen! Egy�bk�nt is, ne aty�skodj felettem, �pp el�g volt nekem Enn b�csi ,,atyai szeretet�b�l"! - Bason �gy d�nt�tt, hogy most m�r el�gg� felh�zta mester�t, jobbnak l�tta r�vid �ton t�vozni, �gyhogy k�dd� v�lt. Lennek esz�be jutott a nagyb�tyja. Ezt nem fogja neki elmes�lni. Nem volt kedve egy, a legut�bbi k�z�s kalandjukhoz hasonl�, leck�hez. A fi� k�rbe n�zett pr�b�lt r�j�nni, nagyj�bbol hol lehet, majd amikor felismerte a helyet, elindult az Asakura-birtok fel�. Len �szrevette a felkel� nap sugarait.

***

Yoh is ugyan ezt n�zte a k�rh�z ablak�b�l.

- M�r bemehetsz hozz�, fel�bredt - Yoh megfordult. A n�v�r �llt m�g�tte. Yoh fel�llt, b�gydtan viszonozta a n�v�r mosoly�t �s �vatosan bekukucsk�lt h�ga k�rterm�be.

- Bej�hetsz... �bren vagyok - s�hajtott Kimiko.

- Hogy vagy? - Yoh agg�dva f�rk�szte a l�ny arcvon�sait..

- Kutyabaja - felelte Kimiko helyett az orvos - m�g egy p�r napig bent tartjuk megfigyel�sre, de csak rutinb�l, ugyanis v�lem�nyem szerint felesleges. A kish�lyg nagyon er�s, pillanatok alatt talpra �ll - mondta az orvos s sz�rakozottan kis�t�lt a teremb�l. A testv�rp�r m�g egy ideig csendben figyelte egym�st, majd yoh t�rte meg a csendet.

- Mi t�rt�nt?

- Semmi k�l�n�s. Csak harcoltunk, vesztettem, k�sz - mondta Kimiko, mintha semmi fontoss�got nem tulajdon�tana az esetnek.

- Ezek szerint nem vagy m�rges Lenre? - k�rdezte meglepetten Yoh, ugyanis nem �gy ismerte testv�r�t.

- Nem... �gy �rtem...majd megbesz�lem vele - mondta a l�ny, �s pr�b�lt mosolyt er�ltetni az arc�ra.

- Akkor j� - nevetett v�laszk�pp a fi�.

- Sziasztok - jelent meg v�ratlanul Anna - tal�lkoztam Dr. Tanak�val, azt mondta semmi bajod - Kimik�nak esz�be sem jutott megk�rdezni az orvos nev�t pedig sokat tett �rte - Yoh hozn�l a sarki boltb�l Kimik�nak egy �veg �sv�nyvizet, nekem pedig egy �veg k�l�t? - k�rdezte a sz�ke l�ny, de Yoh tudta, hogy igaz�b�l utas�t�s volt, �s sz� n�lk�l teljes�tette a l�ny parancs�t. Amikor Anna �gy �rezte, Yoh m�r hall�t�vols�gon k�v�l van, �gy sz�lt.

- Na, most mondd el, mi t�rt�nt, �s nekem ne k�d�s�ts, �gy mint Yohnak! - Anna szigor�an n�zett az �gyban �l� l�nyra

- �n nem k�d�s�tettem - mondta Kimiko an�lk�l, hogy egy arcizma is megr�ndult volna.

- Kim!!! Tudod, mir�l besz�lek - Anna egyre szigor�bban besz�lt Kimik�val.

- Jaha, hogy Drek�ra gondolsz - Kim nevetve vakarta a fej�t, �s �gy tett, mintha mindenre csak most j�tt volna r�.

- Mondtam m�r, hogy ne h�vj Drek�nak - asemmib�l egy fekete szellem t�nt fel g�mb alakban. Teljes alakban, hasonl�an n�zhetett ki, mint a T�z Szelleme. Sz�ja nem volt gondolat �tvitellel besz�lt, k�t szarvszer� ny�lv�ny k�r�l 2-2 gy�r� lebegett, amin ismeretlen bet�k voltak - A nevem a S�t�ts�g Szelleme.

- Tudom, ez�rt h�vlak Drek�nak. Spirit of Darkness. Innen van a Dreko. A S�t�ts�g Szelleme t�l hossz�. Egy�pk�nt nem is vagy a szellemem, mi�rt t�nsz fel n�h-n�ha?

- H� vagyok Zeke mesterhez - felelte Dreko �s, �gy t�nt el, ahogy el�ker�lt.

- ,, H� vagyok Zeke mesterhez" - id�zte g�nyol�dva Kim - Nem �rtem. �n nem vagyok Zeke. Az egy dolog, hogy a lelk�nek egy r�sze bennem reinkarn�l�dott, de att�l �n m�g nem vagyok � - idegeskedett Kimiko.

- Zeke-nek egy fontos r�sze reinkarn�l�dott benned, az �rz�se �s a gondoltainak egy r�sze az el�z� �let�b�l. Dreko val�sz�n�leg ehhez k�t�dik - felelte anna, de hangj�ban semmi v�ltoz�s nem volt hallhat�.

- De egyrenehezebb kontroll�lni �ket - Kimiko lehajtotta a fej�t.

- Tudom... t�bbek k�zt ez�rt vagyok itt - mondta Anna kez�t a t�sk�j�ba cs�sztatava.

- Hogy...? - Kimiko �rtetlenkedve n�zett Ann�ra.

- Visszak�ld�m Drek�t a Szellem vil�gba - Kimiko pr�b�lta nem mutatni, de hatalmas k� esett le a sz�v�r�l.

- Rendben! - h�l�lkodva n�zett bar�tn�j�re. Anna nagy terhet vett le ezzel a v�ll�r�l. �r�lt, hogy nem kell t�bb� a fekete szellemmel foglalkoznia. Anna kih�zta kez�t a t�sk�j�b�l �s magasra emelte. A szellemid�z�nyakl�nca volt a kez�ben. kimik�nak fel se t�nt, hogy l�ny nem a nyak�n viselte a gy�ngy�ket.

- Ma az�rt nem vettem fel, mert minden egyes gy�ngyszembe belek�ldtem egy er�s lelket, �s kicsit kock�zatos lett volna szellemekkel anyakamban m�szk�lni az utc�n - v�laszolta meg a fel nem tett k�rd�st a fiatal m�dium l�ny. Kimiko helyesl�en b�lintott, mire Anna megcs�rgette gy�ngyeit �s �jra a magasba emelte �ket.

- Elveszett szellem, ki az emberi vil�gban bolyongasz, t�rj vissza a Szellemek Vil�g�ba, s tal�lj nyugalomra mestered mellett!

A bek�vetkez� r�vid cs�ndet Kimiko t�rte meg.

- Siker�lt? - azonnal v�laszt kapott k�rd�s�re, mikor Dreko egy kisebb ,,l�lek�rv�ny" forgatag�ban felt�nt mellette. A szellem nagyot s�hajtott unalm�ban.

- Meg akarn�l szabadulni t�lem? - a szellem megvet�en pillantott Kimik�ra, amit�l a l�ny utols� rem�ny�t is szertefoszlott - Mint m�r mondtam, �n h� vagyok a mesteremhez, gondolom logikus, hogy nem hagyom magam egy gyenge m�dium ut�nzattal szemben - Kimiko ijedten felny�g�tt az utols� p�r sz� hallatan �s f�lve Anna fel� fordult. A l�ny majdnem felrobbant a d�ht�l.

- Gyenge m�dium ut�nzat? - id�zte Dreko szavat Anna, s a szellem fel� ir�ny�totta gy�ngyeit, amire csak egy �jabb unalommal teli s�hajt�s volt a v�lasz.

- Untattok, l�nyok - mondta Dreko, s m�r el is t�nt.

- H�t �gy t�nik, vele m�g meggy�lik a bajunk - hajtotta le fej�t Kimiko, de sz�ja sark�ban mosoly volt l�that�, mintha sz�m�tott volna arra, hogy Anna nem j�r sikerrel. Mivel nem hallot v�laszt bar�tn�j�t�l, felemelte a fej�t �s r�n�zett. Anna remegett a d�ht�l.

- H�, Anna! Nyugi, ne figyelj Drekora! - pr�b�lta nyugtatni Kimiko, de azonnal megb�nta, amint Anna lekevert neki egy pofont. Kimiko �rtetlen�l n�zett r�, nem tudta mivel �rdemelte ezt ki.

- Na, most m�r jobban vagyok - mondta Anna, imm�r nyugodtan.

- �r�l�k, hogy seg�thettem - mondta Kimiko fog�t �sszeszor�tva, nehogy egy olyan sz� cs�sszon ki a sz�j�n, aminek eredm�nyek�pp a nem r�g lezajlott jelent �jra megt�rt�nhet.

- Nos, sajnos nem tudok mit kezdeni Drek�val, meg kell tanulnod ir�ny�tani �t.

- Az nem olyan k�nny�. Dreko nem hagyja mag�t, csak n�ha-n�ha felt�nik, de ha h�vom, nincs sehol.

- Kimiko, te Zeke ut�dja �s el�g bizarr m�don az ikertestv�re is vagy. Meg kell, hogy tudd csin�lni.

- Azt akarod mondani, hogy a v�r k�telez? Ezzel nem eg�szen �rtek egyet.

- F�lre �rtett�l. Dreko azt mondta, h� Zeke-hez. Tudn�d ir�ny�tani �t, ha ha sznodra ford�tan�d azokat a tulajdons�gokat, amiket Zeke-t�l �r�k�lt�l, ahelyett, hogy elfojtan�d �ket - Kimiko nem v�laszolt. Kisz�lt az �gyb�l �s az ablakhoz l�pett. Ugyanolyan feh�r h�l�ing volt rajta, mint minden betegen. A tark�j�n l�v� sebre k�t�st tettek, amely a l�ny homlok�rol indult �s a haja alatt jutott el a sebig. Kimiko kin�zett az ablakon az utc�ra. Lehunyta a szem�t �s nagyot s�hajtott.

- Nem hiszem, hogy ez j� �tlet. Zeke �rz�sei eluralkodhatnak rajtam �s olyan leszek mint �. �gy�rtem, olyan kegyetlen.

- �n seg�thetek - Anna k�vette Kimik�t az ablakhoz. Kimiko �sszefonta maga el�tt a karj�t.

- M�gis miben tudn�l te seg�teni? - Kimiko g�nyosan mosolygott, de tov�bbra se n�zett Ann�ra, �gy nem l�thatta, hogy �jabb mer�nyletre k�sz�l ellene, s m�ris �jra megtapasztalhatta a m�dium l�ny er�s �t�s�t.

- Csak hasznos�tottam Zeke tulajdons�gait - Kimiko sz�j�r�l nem hervadt le a mosoly - A pofozgat�sr�l pewdig leszokhatn�l.

- sok mindenben tudok neked seg�teni - mondta Anna, mintha meg se hallotta volna az Asakura l�ny utols� megjegyz�seit - mostant�l mag�nedz�sre is j�rsz hozz�m, �s a fi�kkal is tov�bb edzel. Ja, �s h�tf�t�l iskol�ba is j�rsz.

- Iskola �s dupla edz�s? Nem lesz ez egy kicsit sok?

- Pedig mostant�l �gy lesz! Kimik�nak nem volt ideje ellenkezni, Anna r�gt�n t�m�t v�ltott - Miel�tt m�g Yoh megj�nne, mes�ld, mi is volt az a kis mag�nakci�d!

- Azt ink�bb nem!

- Mi�rt harcolt�l?

- Mert kih�vott.

- M�ssal nem k�zd�tt�l volna meg ilyen esetben - Kimiko v�laszul flegm�n megr�nd�totta a v�ll�t.

- M�rges vagy Lenre, igaz?

- Persze! Legy�z�tt! �n egy Asakura vagyok! Nem vesz�thetek!

- Most besz�lt�k meg, hogy a v�t nem k�telez.

- Ez nem v�ltoztat azon, hogy Len nem lesz a legjobb haverom.

- Pedig te �s Len... Szerintem kij�nn�tek. Mondjuk ez a csata nem a legjobb h�z�s volt Lent�l.

- Figyelj Anna, ezt majd �n megbesz�lem Lennel - Kimiko kezdte �gy �rezni, a besz�lget�s kezd k�nos lenni.

- Egyet �rtek. Itt van Yoh - Kimiko visszaford�totta fej�t az utc�ra, �s l�tta, amint b�tyja bel�p a k�rh�zba - Kim itt az id�, hogy besz�molj neki Drek�r�l - Kimiko el is feledkezett arr�l a probl�m�rol, gondolatai �tsiklottak Len fel�, amikor Anna felhozta a meccset.

- Azt hiszem igazad van - v�laszolta a fekete haj� l�ny, �s visszam�szott az �gyba, Anna pedig le�lt mell�.

- Hello, l�nyok! Na, mir�l dum�ltatok? - a f�llhalgat�s fi�, j� szok�s�hoz h�ven, kedvesen mosolygott a l�nyokra. M�g nem sejtette, hogy igaz�b�l csak most fogja megismerni h�g�t.

- Volt t�m�nk - v�laszolta t�m�ren Anna -Nekem mennem kell.

- M�ris? - k�rdezte Yoh meglep�dve.

- Igen, dolgom van - v�laszolta Anna �s becsukta maga m�g�tt az ajt�t.

- Itt hagyta a k�l�j�t. De ne vesszen k�rba - Yoh kinyitotta az �veget �s egy h�z�sra megitta az Ann�nak sz�nt k�l�t - Megs�rtetted Ann�t, vagy mi�rt men el ilyen gyorsan? Mir�l dum�ltatok?

- ���... Yoh el kell mondanom vala...

- V�g�lis nem �rdekes, az a l�nyeg, hogy nem tud sz�vatni - v�gott k�zbe nevetve Yoh.

- Igen,,, van benne valami, dde el kell monda...

- El�bb nekem kell mondanom valamit. Tudod, nagyon agg�dtam �rted. F�ltelek Kimiko �s nem tudom, mit csin�ln�k n�lk�led. �gyhogy ne tegy�l t�bbet ilyet.

- ���... megpr�b�lom - mondta Kim.

- T�bb mint a semmi. �s, te mit akart�l mondani?-Kimiko hihetetlen�l nagy szeretet v�lt felfedezni b�tyja szem�ben.

- ���, m�r elfelejtettem - hazudta Yohnak.